Esk�v� alkalm�val az ifj� p�r �g� gyerty�val fogadta a n�sz�ld�st, s szentelt gyerty�t adtak a haldokl� kez�be, hogy "annak f�ny�n�l m�ljon ki a vil�gb�l." A gyertya a Logosznak, a Vil�g F�ny�nek szimb�luma, a kereszt�nyekn�l Krisztus jelk�pe. A gyertya a szenth�roms�got testes�ti meg a l�ng, a kan�c �s a viasz egys�g�ben. Ameddig m�soknak vil�g�t, �nmaga lassan elfogy, jelk�pezve az �nzetlen �ldozatos szeretetet. E fontos szimb�lumnak �s eszk�znek a hazai n�pszok�s fontos jelent�s�get tulajdon�t. Annak idej�n vihar, vill�ml�s �s �gzeng�s eset�n szentelt gyerty�t kellett gy�jtani. Ezt falaztak az �p�l� h�zak falaiba is. A b� term�s �rdek�ben a gy�m�lcsf�kat is megveregett�k tavasszal. Szegeden azt tartott�k, hogy a vil�g v�g�n, amikor h�rom napig s�t�ts�g lesz, csak a 7-szer felszentelt gyertya f�nyeskedik majd. G�csejben Nagyszombatkor a temet� korhadt, r�gi fakeresztjeit t�zelt�k el, a megszentelt t�z l�ngjain�l gy�jtott�k meg a templom hatalmas, h�sv�ti gyerty�j�t. A dr�vasz�gi "id�j�sol� napkor" gyerty�t sz�rtak a f�ldbe - amilyen m�lyen a s�rba lehetett dugni, olyan m�lyen fog m�g megfagyni a f�ld. A magyar n�phit azt mondja, hogy mindenkinek van egy �g� gyerty�ja a mennyorsz�gban (csillagok), ameddig az l�ngol, addig �l az ember. A gyertya, mint "forg�csvil�g�t�" honfoglal�s el�tti t�r�k j�vev�nysz�, a viasz �s faggy�gyertya val�sz�n�leg csak j�val k�s�bb terjedt el a magyars�g k�r�ben. Legkor�bbi �r�sos eml�k�nk 1055-b�l val�; a p�csv�radi ap�ts�g alap�t�levele. Ebben Istv�n kir�ly az ap�ts�gnak n�h�ny k�zm�ves szolgacsal�dot is adom�nyozott, t�bbek k�z�tt 6 viasz�nt�t. A kolostorokon k�v�l a gyertya haszn�lata a XV. sz. elej�n kezdett elterjedni, addig n�lunk sem kapott nagy szerepet az olajm�cses, f�klya, forg�csvil�g�t� mellett. �rt�k�t �s jelent�s�g�t j�l jellemzi, hogy az ekkori c�hlevelek p�nz helyett viaszban szabt�k meg a tagok b�ntet�s�t. A XVI. sz�zadban megn�tt a faggy�gyertya ir�nti kereslet; a h�res soproni gyertyam�rt�k m�r ekkor nem is tudt�k kiel�g�teni az ig�nyeket. �ra a legjobb min�s�g� h�s �rt�k�nek k�tszeres��rt ker�lt forgalomba. A gyakori hi�ny miatt esett a v�laszt�s a XVIII. sz�zadban a megindul� k�zvil�g�t�sban a n�v�nyi olajra. A gyertya k�sz�t�s�nek leg�sibb m�dja a k�zzel val� form�z�s volt. A gy�r�ssal vagy meleg�t�ssel megl�gy�tott faggy�t a b�l k�r� nyomkodt�k, majd teny�rrel kisim�tott�k. Az egyenetlen�l rak�dott zsirad�k miatt ez gyeng�n pisl�kolva �gett. A k�s�bbi elj�r�s a gyertyam�rt�s; fa, cser�p -ed�nybe m�rtogatva rakt�k fel a r�tegeket. A gyertya�nt�s az �nt�padon (bankli) folyt. Ez egy kett�s lap, melyen s�r�n kerek lyukakat v�gtak a k�m-cs�szer� mint�k megtart�s�ra. A belet bef�z�t�vel �th�zt�k, enn�l fogva vett�k ki m�snap. A viaszgyertya �nt�s�t m�sk�ppen v�gezt�k egy oszlop k�r�l forg� fakorongon (ring). Ezen egyszerre 26-32 sz�l gyertya k�sz�lt, melyet a munka fel�n�l megford�tottak, hogy mindk�t fele egyforma vastag legyen. A gyerty�kat juhfaggy�b�l a p�sztorok m�r r�g�ta k�sz�tettek. A t�r�k h�dolts�g idej�n a jobb�gyokat t�rv�nyben k�telezt�k a gyertyam�rt�sra. A viaszgyerty�kat a m�zeskal�csosok �nt�tt�k. A XIX. sz�zad elej�n n�pszer�v� v�lt az otthoni gyertyak�sz�t�s; �js�gok �s kalend�riumok has�bjain �tmutat�sok jelentek meg a j� min�s�g� faggy�gyerty�k h�zi el��ll�t�s�nak m�dj�r�l. A sz�zad v�g�t�l m�r csak a szakr�lis felhaszn�l�s�, hagyom�nyos elj�r�ssal k�sz�lt gyerty�k ir�nti kereslet tartotta �letben a gyertya�nt� m�helyeket.

Szelev�nyi Gell�rt